"A VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI" címmel és e kötettel meginduló tudományos kiadványsorozatunk megjelentetését megyénk egységes múzeumi szervezetének létrehozása tette lehetővé. Nemcsak az anyagi fedezet biztosításával, hanem a megye múzeumaiban folyó tudományos kutatások tervének egybehangolása révén is.

Régóta melengetett terv valósul meg ezáltal, nem is előzmények nélküli. Megyénk immár hat évtizednél idősebb két múzeuma, a keszthelyi és a veszprémi, szinte már megalakulása pillanatában szükségesnek tartotta, hogy működéséről nyomtatásban is számot adjon. Éppen hatvan esztendővel ezelőtt, 1903-ban, egy időben jelent meg a Balatoni Múzeum Egyesület és a Veszprémvármegyei Múzeum Egyesület első évkönyve, illetőleg jelentése.

Sajnálatos módon azonban mindkét sorozat kiadása már évtizedekkel ezelőtt abbamaradt. A múzeumok szükreszabott költségvetései nem biztosítottak lehetőséget a rendszeres publikálásra. Sőt, önálló, kisebb füzetek megjelentetésére is csak ritkán nyílt mód. A felszabadulás utáni időszakban viszont, az előzőkhöz viszonyítva összehasonlíthatatlanul jobb munkakörülmények, lehetőségek ellenére, különböző okok miatt, a kiadványok ügye tervezgetésen nemigen jutott túl.

KÖZLEMÉNYEINK, bár más formában és módon, tartalomban és terjedelemben ugyancsak eltérve az előző évkönyvektől, jelentésektől, de mégis a korábbi törekvések szellemének felújítását célozzák. A követésreméltó kezdeményezések, hagyományok figyelembevétele mellett egészen természetes azonban, hogy ezeken túl is tekintünk. Hiszen ki kell elégítenünk azokat az igényeket, amelyeket tudományos életünk ma a kutatásokkal szemben támaszt.

Hagyományokat kívánunk folytatni akkor, amikor kiadványsorozatunkban múzeumtörténeti forrásés tanulmányanyag rendszeres közzétételére bő teret biztosítunk. Ismeretes, hogy — ahogyan másutt, úgy nálunk is — a korábbi múzeumi jelentések, évkönyvek ma már gyakran egyedüli múzeumtörténeti források. Egyes múzeumok, vezetőik működésének,

a gyűjtemények gyarapodásának megítélése tekintetében nélkülözhetetlenek. Ennek szellemében a megyei múzeumi igazgatóság évi jelentéseinek közlése révén igyekszünk mindenkor hű képet adni a múzeumainkban folyó tevékenységről.

Szükséges azonban az évtizedekkel ezelőtt megszakadt beszámolók s a napjaink között eltelt időszak sehol nem rögzített, múzeumtörténeti szempontból lényeges eseményeinek összefoglalása.

Ugyanígy a felszabadulás után alakult s megyénkben meglehetősen nagyszámú kismúzeum, gyűjtemény, kiállítóhely létrejöttének, eddigi működésének ismertetése.

Végül ide tartozik a fennmaradt eredeti dokvmentumanyagban végzett kutatások eredményeinek közlése. A múzeumtörténeti kutatások országosan is elmaradott helyzetén csak a részletkérdések feldolgozása révén segíthetünk. TudomAnyszakunk történetének művelése természetesen nem öncélú, hiszen múzeumaink valamilyen formában mindig a közművelődés szerves egészébe illeszkedve tevékenykedtek, így minden múzeumtörténeti tanulmány, foglalkozzék akár az alapításra, szervezésre, majd a gyűjtésre, népművelésre irányuló törekvésekkel, hajdani kiváló szakembereink tevékenységének ismertetésével; az elmúlt évtizedek múzeumi életének a jelenlegivel való szoros kapcsolatba hozása mellett mindenkor általánosabban is értékelhető tanulságokkal szolgál.

Köteteink terjedelmének nagyobbik részét természetszerűleg a napjainkban folyó tudományos kutatások eredményét közlő tanulmányok, forrásanyagot ismertető közlemények számára biztosítjuk. Publikációnk tárgykörének meghatározásánál két alapvető szempontot igyekeztünk érvényesíteni. Ezek egyike — úgy érezzük — sajátosan helyi jellegű. Az ország más területeinek, városainak, megyéinek javarészében a helytörténeti kutatás már eredményekben gazdag múltra tekinthet vissza. Számos helyen tapasztalhatjuk ennek újraéledését is: helytörténeti folyóiratok, kiadványsorozatok, monográfiák nagy száma tanúskodik erről. Ezzel szemben megyénk helytörténetének kutatása — bár nem csekély a múltban megjelent értékes részletközlések száma — ma még elmaradott stádiumban van. Hiányzanak az összefoglaló monográfiák, számos részterület még teljességgel felderítetlen.

A Balaton környékének és a Bakony vidékének természetrajzi, régészeti, történeti emlékanyaga, beleértve a néprajz, az iparművészet, építéstörténet, ipar- és mezőgazdaságtörténet és sok más témakör anyagát, meglehetősen gazdag, változatos. Ehhez mérten feltétlen csekély az eddig megjelent közlemények száma. A jelenlegi helyzet és a megoldandó feladatok ismeretében úgy érezzük, nem tehetünk mást, minthogy e széles skála valamennyi pontját egyaránt fontosnak tartva, minden, e tárgykörökbe vágó közlemény számára — a lehetőség határán belül — helyet biztosítunk.

Tesszük ezt azért is — s ez a másik szempont —, mert abból indulunk ki, hogy múzeumaink egy, földrajzi adottságok és történelmi hagyományok révén összetartozó és közigazgatásilag jelenleg egybefogott terület tág értelemben vett helytörténetének tudományos kutatóintézményei. Felfogásunk szerint leszűkítenénk KÖZLEMÉNYEINK hatósugarát, tudományos szerepét, ha egyrészt kizárólag a muzeális gyűjtemények anyagának feldolgozásait, közzétételét tartalmazná; másrészt, ha csak a megye múzeumaiban dolgozó szakemberek írásai számára tartanánk fel és lemondanánk számos helyi, vagy másutt működő, de megyénkkel foglalkozó tudományos kutató közreműködéséről. Mindaddig, míg egyes munkaközösségek, intézmények szervezett formában nem látnak hozzá nagyobb, összefoglaló jellegű, rendszeres kutatáson alapuló munkák elkészítéséhez, erőnkhöz képest igyekszünk legalább részletkutatások eredményeinek közzétételével az lődést ébrentartani, vagy helyenként felkelteni. Szeretnénk remélni, hogy muzeológusaink és általában múzeumaink képesek lesznek kezdeményező és munkatársi szerepüket ellátni olyan feladatok megvalósításában, mint amilyen például a megyei, egyes helyi, városi történelmi monográfiák, műemléki topográfiák stb. megírása. Esetenként, kérkedés nélkül máris hivatkozhatunk némi eredményre. Így „A Bakony természeti képe" című, rendszeres természettudományi kutatási program megindításának részünkről történt kezdeményezésére és szervezésére, vagy a MTA Régészeti Kutató Csoportjának, munkatervében évek óta szereplő Veszprém megyei régészeti topográfiai kutatásban való tevékeny részvételünkre. Éppen a magunk elé kitűzött célok minél eredményesebb megvalósítása érdekében találtuk hasznosnak, hogy kiadványunk ne az időhöz kötött évkönyvek számát szaporítsa. Terjedelemben, megjelentetési időpontok tekintetében, de még tartalmi összeállításban is nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a sorozat köteteinek KÖZLEMÉNYEK formájában történő kiadása.

Abban a reményben, hogy a ránk háruló feladatoknak külső és belső munkatársaink segítségével, illetékes és felettes szervek megértő támogatásával eleget tehetünk s Veszprém megye helytörténeti kutatásában Múzeumi Igazgatóságunk az eddiginél jelentősebb szerepet játszhat, bocsátjuk útnak KÖZLEMÉNYEINK első kötetét.

A Szerkesztő, 1963 december.