| szabadkereskedelmi független indusztrial és tech szubkultúra magazin | (c) 2004 | TFYQA

| készült: Critech Industries | 2004.10 |

| webszerver support: INTERLINK NETWORKS |

| koncepció: _/ CriteriuM |

| Weblog Commenting by HaloScan.com

| Statistic by Netstat Basic

| 2004. október 5. óta]

Vérátömlesztés

Ami eddig felhőtlen és korrekt volt, annak (végleges) tönkremenetele már évek óta rendszeresen őszre és télre pozicionálja magát, feltételes reflexet alakítva ki az agyban és a gyomorban.

Savak itt is, ott is, az (eddig fontosnak hitt) emberi kapcsolatokban meg pláne.

Elvesztettük a jelet örökre.

Gondosan és fájdalmasan szétmart viszonyok, visszaállíthatatlan állapotok.

Évek óta ezzel indul a vészterhes közeledés a tél felé. Mikor üres-álmos szemekkel a jéghideg balkonon ülve befordulva lesed a beborult eget, miközben rendezett V-alakzatban, kicsi néma bombázókként suhan át tompult fejed fölött egy-egy madárraj, talán magában hordozva a gyilkos vírust.

A boldog 80-as években még csak pesszimisták voltunk, a 90-es évekre nihilistákká változtunk, de mik lettünk a 2000-es évekre? Mindent felmaró, cinikus és irányt vesztett savcsoportok lettünk, árnyékai, hamis lenyomatai önmagunknak és a mesterterv szerint szétdeformált világunknak.

Az egész Földön fel kellene szaggatni minden betont (igen, az egymásra öntött sokadik réteget is), ledöngölni minden zöld és természetes területet, munkagépekkel abszolút laposra egyengetni és ráhúzni egy ötméteres vastag végső betonréteget. Le kell betonozni az egész bolygónkat, hogy végre nyugalom legyen. Az pedig kötelező érvényű, mire elkészül és megköt az utolsó négyzetméter is, nekünk a betonréteg alatt kell lennünk.

Lehetőleg arccal lefelé.

Ez itt az új
HUN /| INDUSTRIAL /| TECH.
Legyél velünk.