Kiadó:Reform-Újság Lap és Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója

Felemelt fejjel búcsúzunk

Mit is mondhatnék? A tény az, hogy ez a lapszám egy darabig az utolsó. Szeretnénk újra jelentkezni, sőt, meggyőződésem, hogy a Reform nem áll ki végleg a sorból, de nem tudom, mikor veheti kézbe újra az olvasó. Mit is mondhatnék? Köszönöm a szeretetüket, ragaszkodásukat, kitartásukat. Köszönöm a leveleket, az észrevételeket, az e-maileket, a gratuláló vagy épp kritizáló észrevételeket. Egyik jólesett, másik gondolkodásra késztetett. Nem volt zökkenőmentes a mögöttünk álló két év. Hittük, hogy a Reform feltámasztható, megszerettethető. Hittük, hogy újra lesz helyünk a hetilapok között. És mi tényleg megcsináltuk. Született egy lap, amelyet nem riasztottak el a hatalom fenyegetései, amely nem ijedt meg a perektől, átkozódó üzenetektől. Egy lap, amely írt a kényes témákról, a mások által eltussolni vágyott ügyekről. Konzervatív újság, mely mégis olvasmányos, szórakoztató. Igyekeztünk folytatni elődeink hagyományait. Sok tervünk, sok ötletünk volt, és sok vár megvalósításra. Reméljük, nem kell ezeket végleg elfelejtenünk. És büszkék vagyunk. Ezt az egész szerkesztőség nevében mondom. Büszkék vagyunk mindarra, amit létrehoztunk. Az információkra, melyeket csak tőlünk tudtak meg. Szerzőinkre, sorozatainkra, rovatainkra. A különszámokra is, bár soha annyi támadásban nem volt része egyikünknek sem, mint amennyit tavaly júliusban kaptunk. Pedig a Reform-extra minden szava igaz volt. Akinek még megvan, őrizze tovább, és néha, ha nem érti, mi zajlik a "nagypolitikának" nevezett zsibárus piacon, pillantson bele. Meglepően sok mindenre ad magyarázatot. És most, hogy lapozgatom a régebbi számokat, jövök rá, hogy bár mi itt a szerkesztőségben csak "húztuk az igát", a végeredmény - minden egyes lapszám - a történelmet őrzi. A valódit, a hétköznapit. Mit is mondhatnék? Nehéz időszak jön, nagyon nehéz. Mégis, arra kérem Önöket, soha ne adják fel meggyőződésüket, ne áldozzák fel álmaikat, ne veszítsék el valódi értékeiket. Eljön még a békesség, a nyugalom, a megértés ideje. Eljön még az idő, amikor újra fontos lesz a haza, a kultúra, a család, a hagyomány, a hit. Hogy mikor? Minél jobban küzdünk érte, annál hamarabb. Ki-ki a saját frontján, saját terepén. Mi sem adjuk fel. Addig is: köszönjük. Isten áldja Önöket!